Fizetendő adók, járulékok

- személyi jövedelemadó kivét után (16%), vállalkozói jövedelem után (10 és 16%), cégautóadó

- EHO: vállalkozói "osztalék" után (14%)

- ÁFA

- Iparűzési adó (2%)

- Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (8,5%)

- Nyugdíjjárulék (10%)

- Szociális hozzájárulás (27%)

- választás szerint KATA, KIVA, EVA

Személyi jövedelemadó

Az egyéni vállalkozó a (49/B. § rendelkezései szerint) megállapított vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót (10%), vállalkozói osztalékalapja után az e törvény szerint előírt (16%) adót fizet (a továbbiakban: vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó), vagy az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást választhat.

A költségként elszámolható vállalkozói kivét után az SZJA: 16 %.

Az átalányadózás szabálya szerint, a vállalkozói bevételből a törvényben meghatározott mértékű költséghányad levonása adja az átalányadó alapját (átalányban megállapított jövedelem) mely után kell az általános adó mérték alapján, az adót megfizetni.

Az átalányadóban ezért nem kell tételes költség elszámolást végezni, az összes költség elszámoltnak tekintendő, ettől függetlenül a költség számlákat meg kell őrizni.

Annak az egyéni vállalkozónak éri meg az átalányadózást választani, aki a bevételét az átalánnyal nagyobb mértékben tudja csökkenteni, mint a tételes költség elszámolással.

(Részletek: X. Fejezet - A VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, AZ ÁTALÁNYADÓZÁS ÉS A TÉTELES ÁTALÁNYADÓZÁS)

Negyedévente előleget kell fizetni.

Az egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolását a törvény 10. sz. melléklete, tételes költségeinek elszámolását a 11. sz.melléklete szabályozza.

Az egyéni vállalkozó köteles megfizetni a vállalkozói osztalék alap utáni SZJA-t és EHO-t, míg a különböző cégformákban (Bt., Kft.,stb.) működő társas vállalkozások eredmény tartalékot képezhetnek a társasági adó megfizetése után, (azaz a plusz 16 % SZJA és a 14 % EHO megfizetése nélkül), amely a cég saját tőkéjét gyarapítja.

EHO - egészségügyi hozzájárulás

A vállalkozói osztalék alap után további 14 % egészségügyi hozzájárulást (EHO) is - 450.000 Ft felső határig - meg kell fizetni. Ezen összegbe azonban beleszámít, az egyéb jogviszonyokban megfizetett egészségbiztosítási hozzájárulás és a százalékos EHO is.

KATA

A KATA egy olyan adózási forma, amelyet az egyéni vállalkozások is választhatnak 2013. január 1.-től, az SZJA szerinti adózás helyett.

Az adó valamennyi, az egyéni vállalkozást érintő adót és járulékot kivált, havi 50.000 Ft befizetésével. (Heti 36 órás munkaviszony megléte esetén 25.000 Ft.) Ezen felül csak a helyi iparűzési adót kell fizetni, mely éves összege 50.000 Ft.

Korlát, az évi 6.000.000 Ft árbevétel, mert amennyiben ezt meghaladja, 40 % -al adózik tovább a vállalkozó.

ÁFA fizetési kötelezettség - amennyiben az alanyi mentességet választotta az egyéni vállalkozó - szintén nem terheli.

További szigorú feltétel , hogy egy partnernek 1 millió forint felett történő számla kibocsátást, mind befogadónak, mind a kiállítónak be kell jelentenie az adóhivatalnak.

EVA

Az egyéni vállalkozó az SZJA szerinti adózás helyett választhatja az egyszerűsített vállalkozói adót is.

Kiinduló feltétel azonban, hogy a vállalkozása legalább egy naptári és egy adóévben folyamatosan működjön, tehát alakuláskor még nem válaszható.

További feltétel, hogy az ÁFÁ-val növelt árbevétele nem haladhatja meg a 30.000.000 Ft-ot.

Az EVA adó alapja az ÁFÁ-val növelt árbevétel, mértéke 37 %.

Az EVA szerinti adózás azon egyéni vállalkozóknak ajánlott akik, nagyon alacsony költséghányaddal működnek.

Költséget nem lehet elszámolni, ettől függetlenül a költség számlákat gyűjteni és megőrizni kötelezett a vállalkozó.

Az EVA megfizetésével az alábbi adók alól mentesül az egyéni vállalkozó a vállalkozói SZJA, a vállalkozói osztalékalap utáni SZJA, az EHO alól.

Ha az egyéni vállalkozónak csak EVA-ból származó jövedelme van, nem kell SZJA bevallást sem beadnia.

A vállalkozói kivét utáni SZJA megfizetését nem váltja ki az EVA, viszont nem is kötelezett az egyéni vállalkozó, vállalkozói kivétre.

A járulékokat a mindenkori minimálbér ill. a garantált bérminimum után kell megfizetni. Ennél magasabb összeget természetesen lehet fizetni, de nem árt figyelembe venni, hogy ezen összegere a bevételi oldalon előzetesen, már EVA-t fizetett.

A helyi iparűzési adó a bevétel 50 % adóalap alapján teljesítendő.

Negyedévente EVA előleget kell fizetni, december 20.-ig fel kell tölteni az éves EVA fizetési kötelezettség 90 % -át.

ÁFA

Alapvetően minden egyéni vállalkozó ÁFA alany, az általános szabályok szerint.Ez alól vannak kivételek, pl. az alanyi mentesség esetén. Az ÁFA lényegi eleme az elszámolás, mely a bevallási időszakhoz kötődik.

A fizetendő ÁFA csökkenthető, az azonos időszakban levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével. A különbözet az elszámolandó adó. Ez, amennyiben negatív, átvihető a következő időszakra, és beszámítható, mint a következő fizetendő adót csökkentő tétel. Pozitív előjelű összeg esetén a NAV megadott számlájára utalandó.

Az ÁFA bevallási időszakok: havi, negyedéves, éves. Az induló vállalkozás negyedéves bevallási időszakkal kezdi tevékenységét.

Az alanyi mentesség 6.000.000 Ft árbevételig választható, ezt meghaladva be kell jelentkezzen az egyéni vállalkozó az ÁFA hatálya alá. Az alanyi mentesség esetén a kiállított számla összegére, nem kell ÁFÁ-t számolni, és jelezni kell, hogy a kibocsátó alanyi mentes. Az alanyi mentességet választó adóalany a saját termékértékesítése és szolgáltatás nyújtása utáni adó fizetésére tehát nem kötelezett, de a beszerzései után keletkezett adólevonási jogát sem érvényesítheti. Az ÁFA bevallások adminisztrációjától a vállalkozó az alanyi mentesség esetén mentesül.Nem ajánlott akkor, ha a vállalkozás indítása után nagy összegű beruházások várhatók, mert a megvásárolt tárgyi eszközök ÁFÁ-ja tekintetében nincs levonási jog, a bevételben pedig csak csöpögtetve érvényesíthető. Ha a folyó kiadások igazodnak a folyó bevételekhez, nincs elhatárolandó-átmenő tétel, akkor praktikus lehet ez a választás.

Helyi iparűzési adó

A székhely szerinti önkormányzat irányába az egyéni vállalkozó, vállalkozási tevékenysége után, helyi iparűzési adót köteles fizetni. Amennyiben fiókteleppel is rendelkezik a vállalkozása, a fióktelep szerinti önkormányzat javára is fennáll az iparűzési adó fizetési kötelezettsége. A fizetendő iparűzési adó, a kiszámított adóalap szerint, megosztásra kerül az önkormányzatok között. Az iparűzési adót nem a jövedelem, hanem a forgalom (nettó árbevétel) alapján, meghatározott adóalapot csökkentő tételek figyelembe vételével, kell megfizetni. Az adó mérték maximum 2%.

Az önkormányzatok helyi rendeletben szabályozzák a mértékét, ezért van ahol egyáltalán nincs iparűzési adó fizetési kötelezettség. Továbbá meghatározhatnak bizonyos összeghatárokat a fizetési kötelezettségre, pl. 700.000 Ft árbevétel alatt nem kell adót fizetnie a vállalkozásnak.

Az EVA ill. a KATA szerint adózók iparűzési adó fizetési kötelezettségei ettől eltérnek, kedvezőbbek.

Az iparűzési adó előleget évente március 15. -ig és szeptember 15. -ig kell befizetni az önkormányzatok által megadott számlaszámra és éves bevallást kell adni.

Cégautó adó

A cégautó adó, mint az az elnevezéséből is következik, alapvetően a cégek tulajdonában lévő személygépjárművekre vonatkozik. Van azonban két eset, amikor az egyéni vállalkozásra, ill. az egyéni vállalkozóra, mint magán személyre, is kiterjed. Amennyiben az egyéni vállalkozás vásárolja a járművet és a tulajdonába kerül, akkor azonos szabályok szerint adózik a cégekkel. A másik eset a vállalkozóra, mint magán személyre vonatkozik. Ha az egyébként magántulajdonban lévő járművet, a vállalkozás érdekében használja és utána gépkocsi használatot számol el, akkor a magán személy cégautó adó fizetésére kötelezett.

Az elszámolást a NAV által meghatározott fogyasztási norma és üzemanyag ár alapján kell elvégezni. Az adó kiszámítása a teljesítmény (KW) és környezetvédelmi besorolás alapján történik.

Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (8,5%)

Az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem legalább a minimálbér (101.500 Ft), ill. a garantált bérminimum (118.000 Ft) összegének 150%-a (egyébként a vállalkozói kivét). A minimálbér az adott hónap első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege. A garantált bérminimumot akkor kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Az egészségbiztosítási járulék mértéke 7 %. (ami 4% természetbeni + 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékból tevődik össze.) Heti 36 óra munkaviszony mellett végzett egyéni vállalkozói tevékenység esetén, nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ez a lehetőség fennáll akkor is, ha pl. nappali tagozatos hallgató.

A munkaerőpiaci járulék fizetés feltételei megegyeznek az egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettségével, eltérés a járulék mértéke tekintetében van. A munkaerő piaci járulék mértéke: 1,5 %

Nyugdíjbiztosítási járulék (10%)

A járulék alapját képező jövedelem legalább a minimálbér, ill. a garantált bérminimum összege (egyébként a vállalkozói kivét). A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 10 %. Heti 36 óra munkaviszony mellett végzett egyéni vállalkozói tevékenység esetén, nem kell nyugdíjbiztosítási járulékot fizetni. Ez a lehetőség fennáll akkor is, ha pl. nappali tagozatos  hallgató.

Szociális hozzájárulási adó (27)

A szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelem legalább a minimálbér, ill. a garantált bérminimum összegének 112,5 %-a (egyébként a vállalkozói kivét). A szociális hozzájárulási adó mértéke 27 %.

Fizetendő minimum járulékok és adózott (nettó) vállalkozói kivét számítása

Egészségügyi és munkaerőpiaci járulék

118.000 Ft 150 % -a után 8,5%: 15.045 Ft

Nyugdíjbiztosítási járulék

118.000 Ft után 10 %: 11.800 Ft

Szociális hozzájárulási adó

118.000 Ft 112,5 %-a után 27%: 35.843 Ft

Fizetendő minimum járulék havonta összesen: 62.688 Ft

Vállalkozói kivét esetén SZJA levonás:

118.000 után 16%: 18.800 Ft

Fizetendő minimum járulék, adó összesen: 81.568 Ft

Nettó vállalkozói kivét: 72,275 Ft

Vállalkozói és osztalék alap utáni SZJA, EHO számítása

A mennyiben az egyéni vállalkozás bevételeiből a költségek, kivét levonását követően marad jövedelem (nyereség)  akkor az a következőképpen terhelődik:

Vállalkozói SZJA 10 %, Vállalkozói osztalék alap SZJA 16%, EHO 14 % (maximum 450.000 Ft-ig)

Kapcsolódó linkek:

- személyi jövedelemadó törvény

Egyéb:

100 Ft bruttó nyereség kivétként adózva:

12,75 eü- és mpiaci járulék

10,00 nyugd. jár.

30.375 szoc.hj.

53,125 kötelezettség

48,875 nettó (szja nélkül)

100 Ft bruttó nyereség osztalékként adózva:

10 vállalkozói szja 10 %

(90 osztalék és EHO alap)

14,4 osztalékadó 16%

12,6 EHO 14 %

37 kötelezettség

63 nettó (SZJA után)

A számviteli törvény alanyi hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra (de a naplófőkönyv tartalmára az egyszeres könyvvitel 162 § és 164 § szerinti szabályai érvényesek).

Így az egyéni vállalkozások könyveléséhez nincs előírva, hogy azt csak regisztrált mérlegképes könyvelő végezheti.

Mégis érdemes tanácsot kérni könyvelőtől, adótanácsadótól, vagy megbízni a feladatok elvégzésével, mivel rengeteg jogszabállyal kell tisztában lenni a könyvelés, bevallás helyességéhez, a határidők betartásához.

Az egyéni vállalkozó alapnyilvántartása lehet:

- naplófőkönyv

- pénztárkönyv

- bevételi és költségnyilvántartás

- bevételi nyilvántartás,

attól függően hogy tételes költségelszámolást alkalmaz-e, illetve ÁFA, iparűzési adó kötelezettségei milyenek.

Az alapnyilvántartáson kívül kiegészítő nyilvántartásokat (pl. vevők, szállítók, tárgyi eszközök) is vezet.

A személyi jövedelemadó törvény nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályai az alábbiak.

Nyilvántartási szabályok

10. §²¹⁰ (1) A magánszemély az 5. számú melléklet és a törvény előírásainak megfelelően alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges.

(2) Ha a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján támogatást kap, ezzel összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseinek figyelembevételével teljesíti. A magánszemély köteles olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amelynek alapján a támogatás felhasználása és a felhasználás jogszerűsége ellenőrizhető.

(3) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.

(4) Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum, irat, amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és amelyen minden, az adókötelezettség teljesítése szempontjából szükséges adat magyar nyelven is fel van tüntetve. A magánszemély a jogszabályban előírt kötelezettsége teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges határidőig bizonylatot állít ki minden olyan gazdasági eseményről, amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére, módosítására vagy törlésére köteles, kivéve, ha a bizonylat kiállítására más személy kötelezett.

(5) A bizonylat alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a magánszemély, a képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a magánszemély azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja.

(6) A bizonylaton az adat csak a kiállító által és kizárólag akkor módosítható, ha a módosítás a bizonylat valamennyi példányán hitelt érdemlő módon keresztülvezetésre kerül.

(7) Az a bizonylat, amelyre vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezést nem tartalmaz, legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) megnevezés;

b) sorszám vagy más azonosító;

c) a magánszemély neve, állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint adóazonosító száma;

d) a kiállító neve (elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint - ha rendelkezik ilyennel - adóazonosító jele, adószáma, ha a kiállító nem azonos a magánszeméllyel;

e) a kiállítás időpontja;

f) a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel vagy a kiadás összege, megszerzésének, illetve teljesítésének jogcíme);

g) a nyilvántartásban való rögzítés időpontja;

h) több gazdasági eseményt összesítő bizonylat esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;

i) minden olyan adat, amely az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.

(8) A bizonylatot és a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

(9) Az e törvény szerinti nyilvántartások vezetése a magánszemélyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.

I. Alapnyilvántartások

1. Közös szabályok

1.1. Alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi és költségnyilvántartás, valamint a bevételi nyilvántartás, továbbá az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap (az alapnyilvántartás típusai).

1.2. Alapnyilvántartást vezet az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő. A magánszemély más (egyéni vállalkozói tevékenységnek vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek nem minősülő) önálló tevékenysége tekintetében csak akkor vezet alapnyilvántartást, ha az e tevékenységből származó bevételével szemben az adóelőleg vagy a jövedelem meghatározásakor költséget (ide nem értve a jövedelem meghatározásakor e törvény rendelkezései szerint igazolás nélkül elszámolható elismert költséget) számol el vagy az adóévben nem (nem csak) kifizetőtől szerez ilyen bevételt. A magánszemély nem önálló tevékenysége tekintetében csak akkor vezet alapnyilvántartást, ha az e tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítéssel szemben az adóelőleg vagy a jövedelem meghatározásakor költséget (ide nem értve a jövedelem meghatározásakor e törvény rendelkezései szerint igazolás nélkül elszámolható elismert költséget) számol el, vagy az adóévben nem (nem csak) kifizetőtől, munkáltatótól szerez nem önálló tevékenységből származó bevételt. Az előző rendelkezések szerint alapnyilvántartás vezetésére nem kötelezett magánszemély a más önálló tevékenységből, illetve a nem önálló tevékenységből származó bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti.

1.3. A magánszemély egyéni vállalkozói tevékenysége, őstermelői tevékenysége, más önálló tevékenysége és nem önálló tevékenysége tekintetében külön-külön - választása szerint a négy tevékenység esetében akár eltérő típusú - alapnyilvántartást vezet. Tételes költségelszámolás esetén a más önálló tevékenységre vonatkozó alapnyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelem tevékenységenként megállapítható legyen.

1.4. Az alapnyilvántartás típusát a magánszemély adóévenként határozza meg, és e választását az adóévben saját elhatározásból később sem változtathatja meg. Ha a magánszemély e törvény rendelkezései szerint az adóév során veszíti el az általa választott alapnyilvántartás vezetésének a jogát, akkor a változás napját megelőző nappal köteles az addig vezetett alapnyilvántartást lezárni, és a lezárt alapnyilvántartásban összesített adatokat az új alapnyilvántartásba nyitó adatként bejegyezni. E rendelkezés nem mentesíti a magánszemélyt a lezárt nyilvántartással és az azt alátámasztó bizonylatokkal összefüggő megőrzési kötelezettsége teljesítése alól.

1.5. Az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő alapnyilvántartásában az élő állatok és állati termékek értékesítéséből származó bevételét más őstermelői tevékenységéből származó bevételétől elkülönítve tartja nyilván.

1.6. Az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt időszakonként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni.

2. A naplófőkönyv

2.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét - választása szerint, bármely más alapnyilvántartás helyett - naplófőkönyv vezetésével is teljesítheti.

2.2. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a naplófőkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.

2.3. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani.

3. A pénztárkönyv

3.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét pénztárkönyv vezetésével teljesíti, ha más alapnyilvántartás vezetését nem választhatja, vagy a más alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó választási jogával nem élt.

3.2. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a pénztárkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján - a kiegészítő nyilvántartásokat is figyelembe véve - minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.

3.3. A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) sorszám;

b) a gazdasági esemény időpontja;

c) a bizonylat sorszáma;

d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés, tárgyi eszköz beszerzése, nyújtott vagy kapott kölcsön);

e) bevételek, ezen belül külön feltüntetve

ea) az adóköteles bevételeket,

eb) a fizetendő általános forgalmi adót,

ec) a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek;

f) kiadások, ezen belül külön feltüntetve

fa) a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban

- anyag- és árubeszerzés,

- a közvetített szolgáltatások értéke,

- az alkalmazottak bére és közterhei,

- vállalkozói kivét (csak a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében),

- egyéb költségként elszámolható kiadás;

fb) a költségként el nem számolható kiadásokat a következő bontásban

- beruházási költség,

- a levonható általános forgalmi adó,

- egyéb, költségként el nem számolható kiadás.

4. A bevételi és költségnyilvántartás

4.1. A magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét - választása szerint - bevételi és költségnyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben

a) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, valamint

b) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.

4.2. A magánszemély a bevételi és költségnyilvántartásban kizárólag az adóköteles bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat rögzíti.

4.3. A bevételi és költségnyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) sorszám;

b) a gazdasági esemény időpontja;

c) a bizonylat sorszáma;

d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés);

e) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni);

f) a bevétel összege;

g) a bevételből levont adóelőleg;

h) a költség összege;

i) a jövedelem.

5. A bevételi nyilvántartás

5.1. A magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét - választása szerint - bevételi nyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben

a) tételes költségelszámolást (egyéni vállalkozóként vállalkozói jövedelem szerinti adózást) nem alkalmaz, valamint

b) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, továbbá

c) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.

5.2. A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) sorszám;

b) a bevétel megszerzésének időpontja;

c) a bizonylat sorszáma;

d) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni);

e) a bevétel összege;

f) a bevételből levont adóelőleg;

g) a jövedelem.

6. Az értékesítési betétlap

6.1. A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége ellenértékeként megszerzett bevétele tekintetében az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét - választása szerint - az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap vezetésével teljesítheti, ha az adóévben egyébként bevételi nyilvántartás vezetésére lenne jogosult.

6.2. Az értékesítési betétlapra a mezőgazdasági őstermelő vagy helyette - az e törvényben és a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel - a kifizető jegyezhet be adatot.

6.3. A mezőgazdasági őstermelő negyedévenként, a negyedév utolsó napjára összesíti minden olyan, a negyedévben megszerzett őstermelői tevékenységből származó bevételét, amely nem kifizetőtől származik, vagy amelynek kifizetésekor (juttatásakor) nyilatkozott a kifizető részére, hogy a bevételt maga jegyzi be az értékesítési betétlapra. Az értékesítési betétlapra az így összesített bevételt kell a negyedév utolsó napjára bejegyezni. A mezőgazdasági őstermelő az elszámolásnál készített feljegyzést az őstermelői igazolvány mellékleteként a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályok szerint megőrzi.

II. Részletező nyilvántartások

A magánszemély a részletező nyilvántartások közül csak azokat köteles vezetni, amelyek az adóköteles jövedelmének megállapításához szükségesek.

1. A vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása

A magánszemélynek az áru-, anyag- stb. szállításból, munkateljesítésből, szolgáltatásból származó követeléseiről, e követelésekre befolyt összegekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásban az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a kibocsátott számlák szerint időrendben a vevő által elismert összegben kell kimutatni. Ha a kiszámlázott összeg változik, a változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni.

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

- a számla száma és kelte,

- a vevő neve,

- a számla végösszege, az ebből felszámított általános forgalmi adó,

- a kiegyenlítés módja, kelte és összege.

A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt.

2.¹¹⁴⁸ A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása

A magánszemélynek az áru-, anyag- stb. vásárlásból, szolgáltatás igénybevételéből származó tartozásairól, e tartozások kiegyenlítésére átutalt összegekről nyilvántartást kell vezetnie.

Az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó tartozást az elfogadott számlák szerint időrendben a számla szerint elismert összegben kell kimutatni. Ha a számlázott összeg változik, a változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

- a számla száma és kelte,

- a szállító neve,

- a számla végösszege, az ebből levonható általános forgalmi adó,

- a kiegyenlítés módja, kelte és összege.

A kapott számlák adatait naponta kell a nyilvántartásba bejegyezni.

A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a kiadást.

3.¹¹⁴⁹ Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása

A mezőgazdasági őstermelőnek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi eszközéről, nem anyagi javairól egyedi nyilvántartást kell vezetnie, ideértve azokat a nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket is, amelyek beszerzésére, előállítására fordított kiadása annak felmerülésekor költségként érvényesíthető. E nyilvántartásból állapítható meg az értékcsökkenési leírás összege.

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

- a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése,

- gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a gyártás éve, a gyártási szám,

- a használatbavétel (üzembe helyezés) időpontja,

- az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyzőkönyvnek megfelelően) a kiselejtezés, a megsemmisülés időpontja,

- az értékcsökkenési leírás kulcsa,

- az értékcsökkenés kiszámításának alapja,

- az értékcsökkenés kiszámításának módosult alapja,

- az előző évek értékcsökkenésének halmozott összege,

- az adóévben költségként érvényesíthető értékcsökkenés összege,

- az értékcsökkenés összegének figyelembevételével számított nettó érték,

- a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételének adóéve és összege.

Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó bizonylatok alapján e nyilvántartásból ki kell vezetni.

4.¹¹⁵⁰ A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás

A mezőgazdasági őstermelőnek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt tárgyi eszköze, nem anyagi javai üzembe helyezésének időpontjáig felmerült kiadásairól - kivéve az 50 ezer forint alatti egyedi értékű tárgyi eszközre fordított kiadást - egyedi nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartás alapján állapíthatók meg az értékcsökkenési leírás alapját képező, valamint a vállalkozói osztalékalapot módosító tételek.¹¹⁵¹

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

- a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése,

- a beruházási költséget képező kiadás összege dátum szerint és halmozottan,

- a vállalkozói osztalékalapból levont összeg dátum szerint és halmozottan,

- az üzembe helyezés időpontja,

- az üzembe helyezés időpontjában a beruházási költség (az értékcsökkenési leírás alapja),

- az üzembe helyezés időpontjáig a vállalkozói osztalékalapból levont, beruházási költséget képező kiadások halmozott összege,

- az üzembe helyezést követően a felújítási költség részét képező kiadás összege dátum szerint,

- az értékcsökkenési leírás módosítási időpontja dátum szerint,

- az értékcsökkenési leírás módosított alapja,

- az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyzőkönyvnek megfelelően) a kiselejtezés, a megsemmisülés időpontja,

- a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételének adóéve és összege.

5.¹¹⁵² Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása

a) A magánszemély a tulajdonában vagy birtokában lévő összes értékpapírról, valamint az ilyen értékpapírra vonatkozó, őt megillető vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról nyilvántartást vezet. A magánszemély e nyilvántartási kötelezettségét a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylat megőrzésével teljesíti, amennyiben az értékpapírt befektetési szolgáltatónál helyezte el (vagy az értékpapírt számára befektetési szolgáltató tartja nyilván), és a bizonylaton minden, az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges adat megtalálható.

b)¹¹⁵³ Az értékpapírok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

- az értékpapírkód;

- az értékpapír megnevezése (így különösen befektetési jegy és más kollektív befektetési értékpapír, kötvény, részvény, üzletrész, vagyoni betét);

- az értékpapír típusa (bemutatóra vagy névre szóló);

- az értékpapír fajtája (így különösen ideiglenes részvény, törzsrészvény, osztalékelsőbbséget biztosító részvény, dolgozói részvény, dolgozói üzletrész, kamatozó részvény, átváltoztatható kötvény, jegyzési jogot biztosító kötvény);

- a kibocsátó neve (cégneve, elnevezése), székhelye;

- a kibocsátás időpontja;

- az értékpapír névértéke;

- az értékpapír megszerzésének időpontja;

- az értékpapírra vonatkozó jogra történő utalás, ha a megszerzés vagy az átruházás értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, illetve eladási jog (más hasonló jog) gyakorlása révén történt;

- az értékpapír megszerzésére fordított érték

= bizonylatának sorszáma vagy más azonosítója,

= teljesítésének időpontja,

= összege;

- az értékpapírra fizetett hozam (így különösen kamat, osztalék)

= megszerzésének időpontja,

= összege;

- az átruházás (ideértve a bevonást, az átalakítást, a kicserélést, a felülbélyegzést, a lebélyegzést is) időpontja;

- az átruházásra tekintettel megszerzett bevétel

= megszerzésének időpontja,

= összege;

- az átruházásból származó jövedelem összege.

c) Ha e törvény előírása szerint az értékpapír átruházása, átalakítása révén megszerzett értékpapír megszerzésére fordított értéket az átruházott, átalakított értékpapír megszerzésére fordított érték alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni, akkor az átruházott, átalakított értékpapírra és a megszerzett értékpapírra vonatkozó nyilvántartás lezárásakor, illetve megnyitásakor e tényt fel kell tüntetni.

d) Az értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

- a jog megnevezése;

- az értékpapírkód, ha az ismert;

- az értékpapír megnevezése;

- az értékpapír típusa;

- az értékpapír fajtája;

- a kibocsátó neve (cégneve, elnevezése), székhelye;

- a kibocsátás időpontja, ha az ismert;

- a jog megszerzésének időpontja;

- a jog alapítójának neve (cégneve, elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye);

- a jog megszerzésére fordított érték;

- bizonylatának sorszáma vagy más azonosítója;

- teljesítésének időpontja;

- összege;

- a jog átruházásának (ideértve az átengedést, a megszüntetést, a gyakorlás átengedését és a jogról való lemondást is) időpontja;

- a jog átruházásra tekintettel megszerzett bevétel;

- jog átruházása révén megszerzett jövedelem összege;

- megszerzésének időpontja;

- összege;

- a jog gyakorlásának időpontja.

6.¹¹⁵⁴ Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása

A magánszemélynek az alkalmazott, a segítő családtag, más magánszemély számára kifizetett összegekről, tartozásokról és követelésekről személyenkénti nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak - az érintett magánszemélyek adóazonosító adatainak feltüntetése mellett - tartalmaznia kell levonások nélkül a részükre különféle jogcímeken elszámolt személyi jövedelemadó-köteles összegeket, a levont személyi jövedelemadó előleget, nyugdíjjárulékot, munkavállalói járulékot, az egyéb levonásokat, a kifizetett összeget, továbbá a kifizetés keltét, valamint minden olyan adatot, amely a személyi jövedelemadó előleg, illetve - amennyiben erre a magánszemély köteles - év végén a személyi jövedelemadó tényleges összegének a megállapításához szükséges. Az egyéni vállalkozónak az előzőek értelemszerű alkalmazásával kell nyilvántartania a vállalkozói kivéttel kapcsolatos adatokat.

7.¹¹⁵⁵ Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás)

A magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a továbbiakban részletezett adatokat.

Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni.

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell

- az utazás időpontját,

- az utazás célját (honnan-hova történt az utazás),

- a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,

- a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is. Ha az útnyilvántartásra kötelezett magánszemélynek jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel járó tevékenysége (pl. orvosi tevékenység) során az útnyilvántartásban olyan magánszemély adatait kell feltüntetnie, akire nézve a titoktartásra kötelezett, az ilyen felkeresett személy(ek)hez megtett utakról köteles külön útnyilvántartást vezetni. Ezen külön útnyilvántartás tekintetében a vezetésére kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy annak tartalmát az adóhatóság ellenőrzést végző tisztviselője kivételével harmadik személy ne ismerhesse meg. Az adóhatóság az ilyen útnyilvántartásban foglalt adatok rögzítésére csak akkor jogosult, ha az adóhatósági eljárás során tett megállapításban az adatrögzítés jogszabálysértés bizonyításának alátámasztására szolgál.

8.¹¹⁵⁶ Hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása

A hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott árukról mind az átadó, mind az átvevő nyilvántartást vezet.

A nyilvántartásba az adatokat az áru átadásáról-átvételéről kiállított bizonylat alapján kell bejegyezni.

Az áru átadásáról-átvételéről kiállított bizonylatnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

- az "Átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott árukról" megnevezést,

- az átadó nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát,

- az átvevő nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát,

- az átadott áru megnevezését, vámtarifaszámát (legalább az áfa megállapításához szükséges mélységig), mennyiségét, egységárát, értékét,

- az átadás-átvétel keltét,

- az elszámolás időpontját,

- az átadó és átvevő aláírását.

Az áru átvevője - tekintettel az áfa-fizetési kötelezettségre - minden hónap utolsó napjával elszámol az átadóval a ténylegesen eladott árukról. Az átadó az eladott áruról számlát állít ki, és a számla alapján módosítja mind az átadó, mind az átvevő a hitelbe vagy bizományba átadott-átvett áruk nyilvántartását. A nem értékesített és a megbízónak visszaadott áruról átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani, és a bizonylat adataival a nyilvántartást mind az átadó, mind az átvevő módosítja. Az átadás-átvételi bizonylatot az "Átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott áruról" című bizonylattal értelemszerűen azonos adattartalommal kell elkészíteni.

9.¹¹⁵⁷ Egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása

A magánszemélynek az egyéb követeléseiről, a kötelezettségeiről nyilvántartást kell vezetnie. Ebben ki kell mutatnia vevő követelések, illetőleg szállítói tartozások között nem szereplő összes követelést, illetőleg kötelezettséget.

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

- a követelés, kötelezettség megnevezése, címzettje, illetőleg kedvezményezettje,

- a követelés, kötelezettség kelte,

- a követelés, kötelezettség értéke,

- a kiegyenlítés időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt, illetve a kiadást.

10.¹¹⁵⁸ Selejtezési nyilvántartás

A magánszemély az 50 ezer forintot meg nem haladó készlet selejtezéséről jegyzőkönyv helyett nyilvántartást vezet.

A nyilvántartás tartalmazza:

- a selejtezés időpontját,

- a készlet megnevezését,

- a selejtezés okát,

- a kiselejtezett készlet mennyiségét és szokásos piaci értékét.

11.¹¹⁵⁹

12.¹¹⁶⁰

13.¹¹⁶¹ Leltár

A december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket leltározni kell a következő csoportosítás szerint:

- anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag),

- használatba nem vett eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha),

- 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközök,

- áruk (kereskedelmi készletek),

- betétdíjas göngyöleg,

- alvállalkozói teljesítmények,

- saját termelésű készletek:

= befejezetlen termelés,

<a nam

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését be lehet jelenteni:

• személyesen az ország bármely okmányirodájában,
• elektronikus úton ügyfélkapun keresztül

Elektronikus úton az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentését ügyfélkapun keresztül, "Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése" űrlapon kell megtenni.

A tevékenység megkezdésének bejelentése díj- és illetékmentes.

Az egyéni vállalkozói igazolvány a vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele, kiváltása nem kötelező.  Az igazolvány kiváltása térítésköteles.

Egyéni vállalkozás alapítása előtt ellenőrizze az " Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében " (ÖVTJ kódok), hogy a folytatni kívánt tevékenység engedély, illetve bejelentés köteles-e, és tájékozódjon a tevékenységi körök képesítési követelményeiről a hatályos jogszabályokban, a kormányablakokban vagy az okmányirodákban.  Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be, melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette. Amennyiben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, köteles azt bejelenteni, mely alapján hivatal törli a tevékenységét.

A tevékenység akkor kezdhető meg, ha a bejelentés nyilvántartásba vételéről a bejelentő igazolást kap ügyfélkapus tárhelyére. Ezen közlik az adatokat (adószám KSH szám, nyilvántartási szám stb.). A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvános Nyilvántartásában.

Nyilatkozni kell a bejelentéskor arról, hogy:

- az ÁFA fizetési kötelezettség melyik módszerét választják

 -  a pénzforgalmi elszámolást kérik-e

- Kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA)  választják-e (bizonyos tevékenységeknél nem választható)

- SZJA átalányadózást vagy  a bevételek és a költségek tételes elszámolását választják-e (vállalkozói jövedelem szerinti adózás)

(Az EVA hatálya alá - később - bejelentkező vállalkozó kikerül az SZJA törvény hatálya alól. Ezt induláskor nem lehet választani, csak kétévi folyamatos működés után.)

Amennyiben áfás vállalkozást szeretne indítani, kötelező  bankszámlát nyitnia vállalkozása számára. Alanyi mentes vállalkozó nem köteles bankszámlát nyitni. 

Az egyéni vállalkozás indítását követően - bár a NAV az egyablakos rendszerben a vállalkozást adószámmal ellátta - a vállalkozónak 15 nap áll rendelkezésre az "Adózás rendje törvény" és egyéb jogszabályok által előírt a kötelező bejelentkezések megtételére. A bejelentkezések a NAV esetén a T101E, a T180 és a T1041 nyomtatványokon történnek. 

Be kell továbbá jelentkezni a székhely szerinti, ill. ha van fióktelep, a fióktelep szerinti önkormányzatokhoz.

A hatályos jogszabályok alapján szükséges lehet a Kereskedelmi és Ipar Kamaránál történő regisztráció.

Kapcsolódó linkek:

http://www.nyilvantarto.hu/hu/evig

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/ugytipusok/kormanyablakokban-intezheto-ugyek/egyeni-vallalkozassal-kapcsolatos-ugyek

Egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésnek bejelentse - nyomtatvány

Kitöltési útmutató - nyomtatvány

T101E kitöltési útmutató

Kereskedelmi és Ipar Kamaránál történő regisztráció

2014/12/7. Egyéni vállalkozók főbb adói, járulékai

2014/12/6. Egyéni vállalkozók könyvelése, nyilvántartásai

2014/12/5. Egyéni vállalkozás indítása

2014/12/4. Tartalomjegyzék

2014/12/3. Számviteli - könyvviteli szolgáltatás fogalma

2014/12/2. Jogszabályok, linkek

2014/12/1. Kell-e képesítés a vállalkozói tevékenységed végzéséhez?

A törvény alkalmazásában számviteli szolgáltatás a törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége (a továbbiakban: könyvviteli szolgáltatás), valamint a könyvvizsgálói tevékenység.

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:

a) a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,

b) az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása.

 A törvényi előírásoknak megfelelő, a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről megbízható és valós összképet adó beszámoló készítőinek, illetve felülvizsgálóinak az ilyen tevékenységre jogosító - jogszabályi feltételeken alapuló - engedéllyel kell rendelkezniük.

A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével

a) olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy

b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek.

Az előírt kötelezettség alól mentesül az a vállalkozó, amelynél az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában - ennek hiányában a tárgyévben várhatóan - a 10 millió forintot nem haladja meg.

Kapcsolódó link:

Számviteli törvény

- 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről

- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

- 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

- 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

- 2000. évi C. törvény a számvitelről

- Jogszabálykereső

- 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről

- 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeiről, továbbá a kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplők továbbképzésének szabályairól

- Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ)

692001 Adószakértés, adó-szaktanácsadás
692002 Könyvvizsgálat (audit)
692003 Könyvelés
692006 Egyéb számviteli szolgáltatás, bérszámfejtés702201Általános üzletviteli tanácsadás
702202 Pénzügyi, társadalombiztosítási és marketing üzletviteli tanácsadás
702203 Humánpolitikai, üzletviteli tanácsadás
702204 Egyéb üzletviteli tanácsadás, gazdasági szakmai szakértés

- kisvállalati adó (KIVA) -  http://www.nav.gov.hu/nav/ado/kiva

- kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szabályai - http://nav.gov.hu/nav/ado/kata

- Egyéni vállalkozók Nyilvános Nyilvántartása

- Egyéni vállalkozással kapcsolatos ügyek

- Egyéni vállalkozással kapcsolatos ügyek II.

- Egyéni vállalkozás előnyei és hátrányai

A 2054/2013. (XII. 31.) Korm. Határozatban olvashatnak a képesítési követelmények ésszerű csökkentésével kapcsolatos kormányzati feladatokról, továbbá ezzel összhangban az alábbi jegyzék tartalmazza azon tevékenységek, munkakörök szakterületek szerinti felsorolását, amelyek végzéséhez, betöltéséhez jogszabály képesítési követelményeket határoz meg. A jegyzék a tevékenységekhez kapcsoltan a képesítési követelményt előíró jogszabály(ok) megjelölését is tartalmazza.

A jogszabályok által képesítési követelményekhez kötött tevékenységek, munkakörök jegyzéke a 2014. március elsejei állapot szerint a csatolt dokumentumban olvashatók.

Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal www.nive.hu

 Link:

Képesítéshez kötött tevékenységek - pdf

Képesítéshez kötött tevékenységek - excel

Képesítéshez kötött például:

- a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítása, vezetése, számviteli beszámoló készítése a 93/2002. (V.5.) Korm. rendelet alapján

- az adótanácsadás a 26/2008. (VIII.30.) PM rendelet alapján