Fizetendő adók, járulékok

- személyi jövedelemadó kivét után (16%), vállalkozói jövedelem után (10 és 16%), cégautóadó

- EHO: vállalkozói "osztalék" után (14%)

- ÁFA

- Iparűzési adó (2%)

- Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (8,5%)

- Nyugdíjjárulék (10%)

- Szociális hozzájárulás (27%)

- választás szerint KATA, KIVA, EVA

Személyi jövedelemadó

Az egyéni vállalkozó a (49/B. § rendelkezései szerint) megállapított vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót (10%), vállalkozói osztalékalapja után az e törvény szerint előírt (16%) adót fizet (a továbbiakban: vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó), vagy az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást választhat.

A költségként elszámolható vállalkozói kivét után az SZJA: 16 %.

Az átalányadózás szabálya szerint, a vállalkozói bevételből a törvényben meghatározott mértékű költséghányad levonása adja az átalányadó alapját (átalányban megállapított jövedelem) mely után kell az általános adó mérték alapján, az adót megfizetni.

Az átalányadóban ezért nem kell tételes költség elszámolást végezni, az összes költség elszámoltnak tekintendő, ettől függetlenül a költség számlákat meg kell őrizni.

Annak az egyéni vállalkozónak éri meg az átalányadózást választani, aki a bevételét az átalánnyal nagyobb mértékben tudja csökkenteni, mint a tételes költség elszámolással.

(Részletek: X. Fejezet - A VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, AZ ÁTALÁNYADÓZÁS ÉS A TÉTELES ÁTALÁNYADÓZÁS)

Negyedévente előleget kell fizetni.

Az egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolását a törvény 10. sz. melléklete, tételes költségeinek elszámolását a 11. sz.melléklete szabályozza.

Az egyéni vállalkozó köteles megfizetni a vállalkozói osztalék alap utáni SZJA-t és EHO-t, míg a különböző cégformákban (Bt., Kft.,stb.) működő társas vállalkozások eredmény tartalékot képezhetnek a társasági adó megfizetése után, (azaz a plusz 16 % SZJA és a 14 % EHO megfizetése nélkül), amely a cég saját tőkéjét gyarapítja.

EHO - egészségügyi hozzájárulás

A vállalkozói osztalék alap után további 14 % egészségügyi hozzájárulást (EHO) is - 450.000 Ft felső határig - meg kell fizetni. Ezen összegbe azonban beleszámít, az egyéb jogviszonyokban megfizetett egészségbiztosítási hozzájárulás és a százalékos EHO is.

KATA

A KATA egy olyan adózási forma, amelyet az egyéni vállalkozások is választhatnak 2013. január 1.-től, az SZJA szerinti adózás helyett.

Az adó valamennyi, az egyéni vállalkozást érintő adót és járulékot kivált, havi 50.000 Ft befizetésével. (Heti 36 órás munkaviszony megléte esetén 25.000 Ft.) Ezen felül csak a helyi iparűzési adót kell fizetni, mely éves összege 50.000 Ft.

Korlát, az évi 6.000.000 Ft árbevétel, mert amennyiben ezt meghaladja, 40 % -al adózik tovább a vállalkozó.

ÁFA fizetési kötelezettség - amennyiben az alanyi mentességet választotta az egyéni vállalkozó - szintén nem terheli.

További szigorú feltétel , hogy egy partnernek 1 millió forint felett történő számla kibocsátást, mind befogadónak, mind a kiállítónak be kell jelentenie az adóhivatalnak.

EVA

Az egyéni vállalkozó az SZJA szerinti adózás helyett választhatja az egyszerűsített vállalkozói adót is.

Kiinduló feltétel azonban, hogy a vállalkozása legalább egy naptári és egy adóévben folyamatosan működjön, tehát alakuláskor még nem válaszható.

További feltétel, hogy az ÁFÁ-val növelt árbevétele nem haladhatja meg a 30.000.000 Ft-ot.

Az EVA adó alapja az ÁFÁ-val növelt árbevétel, mértéke 37 %.

Az EVA szerinti adózás azon egyéni vállalkozóknak ajánlott akik, nagyon alacsony költséghányaddal működnek.

Költséget nem lehet elszámolni, ettől függetlenül a költség számlákat gyűjteni és megőrizni kötelezett a vállalkozó.

Az EVA megfizetésével az alábbi adók alól mentesül az egyéni vállalkozó a vállalkozói SZJA, a vállalkozói osztalékalap utáni SZJA, az EHO alól.

Ha az egyéni vállalkozónak csak EVA-ból származó jövedelme van, nem kell SZJA bevallást sem beadnia.

A vállalkozói kivét utáni SZJA megfizetését nem váltja ki az EVA, viszont nem is kötelezett az egyéni vállalkozó, vállalkozói kivétre.

A járulékokat a mindenkori minimálbér ill. a garantált bérminimum után kell megfizetni. Ennél magasabb összeget természetesen lehet fizetni, de nem árt figyelembe venni, hogy ezen összegere a bevételi oldalon előzetesen, már EVA-t fizetett.

A helyi iparűzési adó a bevétel 50 % adóalap alapján teljesítendő.

Negyedévente EVA előleget kell fizetni, december 20.-ig fel kell tölteni az éves EVA fizetési kötelezettség 90 % -át.

ÁFA

Alapvetően minden egyéni vállalkozó ÁFA alany, az általános szabályok szerint.Ez alól vannak kivételek, pl. az alanyi mentesség esetén. Az ÁFA lényegi eleme az elszámolás, mely a bevallási időszakhoz kötődik.

A fizetendő ÁFA csökkenthető, az azonos időszakban levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével. A különbözet az elszámolandó adó. Ez, amennyiben negatív, átvihető a következő időszakra, és beszámítható, mint a következő fizetendő adót csökkentő tétel. Pozitív előjelű összeg esetén a NAV megadott számlájára utalandó.

Az ÁFA bevallási időszakok: havi, negyedéves, éves. Az induló vállalkozás negyedéves bevallási időszakkal kezdi tevékenységét.

Az alanyi mentesség 6.000.000 Ft árbevételig választható, ezt meghaladva be kell jelentkezzen az egyéni vállalkozó az ÁFA hatálya alá. Az alanyi mentesség esetén a kiállított számla összegére, nem kell ÁFÁ-t számolni, és jelezni kell, hogy a kibocsátó alanyi mentes. Az alanyi mentességet választó adóalany a saját termékértékesítése és szolgáltatás nyújtása utáni adó fizetésére tehát nem kötelezett, de a beszerzései után keletkezett adólevonási jogát sem érvényesítheti. Az ÁFA bevallások adminisztrációjától a vállalkozó az alanyi mentesség esetén mentesül.Nem ajánlott akkor, ha a vállalkozás indítása után nagy összegű beruházások várhatók, mert a megvásárolt tárgyi eszközök ÁFÁ-ja tekintetében nincs levonási jog, a bevételben pedig csak csöpögtetve érvényesíthető. Ha a folyó kiadások igazodnak a folyó bevételekhez, nincs elhatárolandó-átmenő tétel, akkor praktikus lehet ez a választás.

Helyi iparűzési adó

A székhely szerinti önkormányzat irányába az egyéni vállalkozó, vállalkozási tevékenysége után, helyi iparűzési adót köteles fizetni. Amennyiben fiókteleppel is rendelkezik a vállalkozása, a fióktelep szerinti önkormányzat javára is fennáll az iparűzési adó fizetési kötelezettsége. A fizetendő iparűzési adó, a kiszámított adóalap szerint, megosztásra kerül az önkormányzatok között. Az iparűzési adót nem a jövedelem, hanem a forgalom (nettó árbevétel) alapján, meghatározott adóalapot csökkentő tételek figyelembe vételével, kell megfizetni. Az adó mérték maximum 2%.

Az önkormányzatok helyi rendeletben szabályozzák a mértékét, ezért van ahol egyáltalán nincs iparűzési adó fizetési kötelezettség. Továbbá meghatározhatnak bizonyos összeghatárokat a fizetési kötelezettségre, pl. 700.000 Ft árbevétel alatt nem kell adót fizetnie a vállalkozásnak.

Az EVA ill. a KATA szerint adózók iparűzési adó fizetési kötelezettségei ettől eltérnek, kedvezőbbek.

Az iparűzési adó előleget évente március 15. -ig és szeptember 15. -ig kell befizetni az önkormányzatok által megadott számlaszámra és éves bevallást kell adni.

Cégautó adó

A cégautó adó, mint az az elnevezéséből is következik, alapvetően a cégek tulajdonában lévő személygépjárművekre vonatkozik. Van azonban két eset, amikor az egyéni vállalkozásra, ill. az egyéni vállalkozóra, mint magán személyre, is kiterjed. Amennyiben az egyéni vállalkozás vásárolja a járművet és a tulajdonába kerül, akkor azonos szabályok szerint adózik a cégekkel. A másik eset a vállalkozóra, mint magán személyre vonatkozik. Ha az egyébként magántulajdonban lévő járművet, a vállalkozás érdekében használja és utána gépkocsi használatot számol el, akkor a magán személy cégautó adó fizetésére kötelezett.

Az elszámolást a NAV által meghatározott fogyasztási norma és üzemanyag ár alapján kell elvégezni. Az adó kiszámítása a teljesítmény (KW) és környezetvédelmi besorolás alapján történik.

Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (8,5%)

Az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem legalább a minimálbér (101.500 Ft), ill. a garantált bérminimum (118.000 Ft) összegének 150%-a (egyébként a vállalkozói kivét). A minimálbér az adott hónap első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege. A garantált bérminimumot akkor kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Az egészségbiztosítási járulék mértéke 7 %. (ami 4% természetbeni + 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékból tevődik össze.) Heti 36 óra munkaviszony mellett végzett egyéni vállalkozói tevékenység esetén, nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ez a lehetőség fennáll akkor is, ha pl. nappali tagozatos hallgató.

A munkaerőpiaci járulék fizetés feltételei megegyeznek az egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettségével, eltérés a járulék mértéke tekintetében van. A munkaerő piaci járulék mértéke: 1,5 %

Nyugdíjbiztosítási járulék (10%)

A járulék alapját képező jövedelem legalább a minimálbér, ill. a garantált bérminimum összege (egyébként a vállalkozói kivét). A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 10 %. Heti 36 óra munkaviszony mellett végzett egyéni vállalkozói tevékenység esetén, nem kell nyugdíjbiztosítási járulékot fizetni. Ez a lehetőség fennáll akkor is, ha pl. nappali tagozatos  hallgató.

Szociális hozzájárulási adó (27)

A szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelem legalább a minimálbér, ill. a garantált bérminimum összegének 112,5 %-a (egyébként a vállalkozói kivét). A szociális hozzájárulási adó mértéke 27 %.

Fizetendő minimum járulékok és adózott (nettó) vállalkozói kivét számítása

Egészségügyi és munkaerőpiaci járulék

118.000 Ft 150 % -a után 8,5%: 15.045 Ft

Nyugdíjbiztosítási járulék

118.000 Ft után 10 %: 11.800 Ft

Szociális hozzájárulási adó

118.000 Ft 112,5 %-a után 27%: 35.843 Ft

Fizetendő minimum járulék havonta összesen: 62.688 Ft

Vállalkozói kivét esetén SZJA levonás:

118.000 után 16%: 18.800 Ft

Fizetendő minimum járulék, adó összesen: 81.568 Ft

Nettó vállalkozói kivét: 72,275 Ft

Vállalkozói és osztalék alap utáni SZJA, EHO számítása

A mennyiben az egyéni vállalkozás bevételeiből a költségek, kivét levonását követően marad jövedelem (nyereség)  akkor az a következőképpen terhelődik:

Vállalkozói SZJA 10 %, Vállalkozói osztalék alap SZJA 16%, EHO 14 % (maximum 450.000 Ft-ig)

Kapcsolódó linkek:

- személyi jövedelemadó törvény

Egyéb:

100 Ft bruttó nyereség kivétként adózva:

12,75 eü- és mpiaci járulék

10,00 nyugd. jár.

30.375 szoc.hj.

53,125 kötelezettség

48,875 nettó (szja nélkül)

100 Ft bruttó nyereség osztalékként adózva:

10 vállalkozói szja 10 %

(90 osztalék és EHO alap)

14,4 osztalékadó 16%

12,6 EHO 14 %

37 kötelezettség

63 nettó (SZJA után)